Annak ellenére, hogy a Phonar már több, mint 20 éve jelen van hazánkban, a kis német manufaktúra termékei mégis csak ritkán kerülnek reflektorfénybe. Mi sem terveztük előre jelenlegi tesztalanyunk meghallgatását, de a magyarországi képviseletnek köszönhetően az egyik este két méretes doboz landolt nálunk Veritas sorozatból.
A meghallgatás előzményeként meg kell említenünk, hogy jelenlegi tesztünket egy telefonhívásnak köszönhetjük, mely a hazai importőrétől érkezett. A hívás apropójaként pedig felajánlást kaptunk egy Veritas modell meghallgatására, amit a hazai forgalmazó cég képviselője nagyvonalúan és személyesen el is szállított hozzánk.
A meghallgatásra egy pénteki nap estéjén került sor „tesztközpontunkban”, ahol szokásos, három főből álló tesztcsapatunkhoz csatlakozott a Phonar hazai képviseletének vezetője is. Tesztalanyaink egy kisárúszállító hátsó részében pihentek és már ránézésre is komoly benyomást tettek ránk, mivel szinte a teljes rakteret elfoglalta a két méretes csomag. A dolog neheze ez után következett, mivel a két méretes, darabonként nagyjából 35 kg-os dobozt fel kellett juttatnunk az emeletre, ahol a meghallgatásukra kerül sor.
A rövid ismerkedéssel egybekötött pakolást követően kicsomagoltuk tesztünk főszereplőit és azonnal megállapítottuk, hogy ezek a hangsugárzók valóban több figyelmet érdemelnek, mint amennyi eddig jutott nekik.
Megjelenés
A kartondobozokból két darab Veritas P8 NEXT modell került elő, melyek a modellsorozat csúcsát jelentő P10 alatt helyezkednek el egy lépcsőfokkal. A karcsú dobozok fényes fehér színben érkeztek és nagyon kellemes látványt nyújtottak, még a helységben található többi hangsugárzó mellett is. A megépítés, a festés és a forma is a valódi felsőkategóriás modelleket idézi, egyszerűen gyönyörű darabok.
Az illesztések precízek, az anyagminőség komoly, a festés pedig hibátlan. A megjelenést erősen feldobja a kabinetek döntött kivitelezése, ami nem formai látványelem mindössze, hanem a meghajtókból kilépő hanghullámok fázishelyességét hivatott javítani. A gyártó adatai alapján ez a dőlés szöge pontosan 5 fokos, melyhez optimalizálták a hangszórókat, az előlapot és a hangváltót is. A komoly falvastagsággal rendelkező kabinet döntött kialakítása egyben a dobozon belüli állóhullámok kialakulását is hivatott meggátolni, így ezzel a megoldással a gyártó több legyet is ütött egy csapással.
Az előlap érdekes kialakítást kapott, mivel annak szélei a középső részen kevésbe, de az alsó és felső rész felé haladva erősebb lekerekítést kaptak, melyhez egy precízen illeszkedő, hangáteresztó textillel ellátott takaró is tartozik. A védőszövet rögzítése részben mágneses, ami annyi jelent, hogy a felső részen négy darab kiálló tartó biztosítja a stabil rögzítést, de legalul más egy mágnes látja el ezt a feladatot. Érdekes, mivel eddig ilyen megoldással még nem találkoztunk, de mindenesetre ötletes a kivitelezés.
A közép és magas hangszórók, melyek nem a Phonar sajátjai, az egyik legelismertebb specialista, a Scan-Speak műhelyéből érkeztek, a mélysugárzó pedig egy HDS sorozatú Peerless gyártmány. A magassugárzó szerepét egy 27 mm-es lágy szövetdóm kapta, amit két 13 cm-es közép fog közre D’Appolito formációban. A 21-cm-es mélysugárzó azonban már nem fért el a keskeny előlapban, ezért az szépen besüllyesztve és külön védőszövettel ellátva a doboz oldalában kapott helyet.
A belső kábelezés és a hangváltó is megér egy külön bekezdést, mivel előbbi a Wireworld kábelspecialista kínálatából érkezett, utóbbi pedig minőségi, válogatott alkatrészekből épül fel. Ha már szóba került a válogatás, akkor azt is meg kell említenünk, hogy a gyártó a hangszórók egyezésére is kiemelt figyelmet fordít. A meghajtókat külön válogatják minden hangsugárzópárhoz, hogy a gyártásból eredő lehető legkisebb eltérést is kiküszöböljék.
A hangszórók és a belső után a dobozok hátulja is több érdekességet tartogat, melyek közül talán a legérdekesebb a gyárilag jumper-ekkel hangolható keresztváltó, mellyel +/- 1-2dB tartományon belül, az ízlésnek és az akusztikai körülményeknek megfelelően hangolható a felső frekvenciák mennyisége. További érdekesség a különleges kialakítású, portzajtól mentes reflexnyílás, amihez hasonlóval még nem nagyon találkoztunk. A hangszórókábelek csatlakozói minőségi darabok, melyek vastagabb kábelt és banándugót is könnyedén fogadnak, de a villás megoldásokat (erről kicsit később írunk bővebben) már kevésbé szeretik.
Még nem esett szó a száraz technikai adatokról így ezeket is bepótoljuk. A P8 NEXT darabonként 33 kg súlyú, 110 cm magas, 20 cm széles és 36 cm mély. 180/255 W teljesítményt képes hanggá alakítani, melyhez 87 dB-es érzékenység és 6 Ohm impedancia társul.
Meghallgatás
A dobozok már bejáratva érkeztek hozzánk, ami szerencse, mivel erre nem is lett volna időnk a meghallgatás viszonylagos rövidsége miatt. Első körben a már szinte állandó vendégnek tekinthető Marantz triónk mögé akartuk állítani a Phonar-okat, de a hazai forgalmazó javaslatára inkább a Naim Uniti Star után kötöttük őket.
Apróság, de a jövőbeli tulajdonosoknak mégis fontos lehet, hogy az összeköttetéshez a nemrég tesztelt Inakustik Referenz LS-2404-et próbáltuk befogni, de annak 45 fokos szögben döntött villás csatlakozója nem volt ebben partner, így annak megfelelő rögzítését hosszabb próbálkozás után inkább feladtuk. A meghallgatást ennek köszönhetően szintén az Inakustik Referenz családjából származó, de olcsóbb darabbal kezdtük, ahol először a bikábelezésre alkalmas csatlakozók felső párosába illesztettük a banándugókat. Bár tesztalanyaink gazdája figyelmeztetett arra, hogy ez így inkább érdekes lesz, mint megfelelő, de ettől a mondattól csak még nagyobb érdeklődéssel vártuk a produkciót.
A megszólaló hanglevegős, teres, de egyben kemény, németes és néha már egy kissé bántó a felső tartomány. Néhány perc után, a korábbi tanácsot megfogadva át is dugtuk a banándugókat az alsó csatlakozó párosba és valóban, minden egyből a helyére került.
Andrea Bocelli hangja rendkívül tiszta, kontúros és precíz. A korábbi, kissé túlzó magasak lágyak és részletesek, a mélyek pedig megfogottak és pontosak. A tér kellemesen valószerű, melyen még némi ide.oda tologatással tovább tudtunk javítani, amiből arra következtettük, hogy a P8 NEXT párosa számára kiemelten fontos a megfelelő elhelyezés.
Allan Taylor-tól a There Was A Time több, mint kellemes, pontos és a megjelenő színpad is komoly méretekkel rendelkezik. Ezt a dalt többek között azért is szeretjük tesztjeinken, mert gyengébb készülékeknél és hangsugárzóknál, valamint nem megfelelő párosításánál vagy elhelyezésnél az énekes hangja általában „dörmögössé” válik, de ennek most nyoma sincs. Az énekhang mellett a zongora is kiemelkedően szólal meg, egyedül az alsó frekvenciák furák kissé. A mély hangok leginkább arra emlékeztetnek, mint amikor egy nagyon jó állványos hangsugárzó mellé egy szintén minőségi mélysugárzót illesztünk. Minden nagyon jó, minden frekvencia meg van, de egy kissé mégis „külön életet él” a két tartomány. Azonban ez nem komoly kritika vagy negatívum, mindössze kis megszokást igényel vagy a forgalmazó tanácsa alapján egy komolyabb elő- végfok alkalmazásával ez az apróság teljesen eltüntethető a hangképből.
Ez után Zorán és a Szebb holnap következett, ahol a gitár hangja egyszerűen lenyűgözött bennünket. A gitár mellett az énekhang és az apró zajok is rendkívül jól érvényesültek, a színpad tere pedig egyszerűen pazar. Ha már a színpad és a tér került szóba , akkor nem maradhatott ki Tátrai lemezünkről a New York, New York című darab sem. A tér minden eddiginél jobb és valósabb. Az énekes, a zenészek és még a vokálozó hölgyek pontos helyét is meg lehet mutatni, de ennek ellenére mégsem a precíz ridegség, hanem a kellemes zeneiség kerül előtérbe.
A hallgatózás főbb mozzanatai után nekiálltunk kicsit kísérletezi, hogy a Veritas P8 NEXT hangját hova is tudjuk helyezni a hangsugárzók tágas piaci kínálatában. Szerencsére „tesztközpontunkban” több, hasonló árkategóriát képviselő, más gyártóktól származó darab is rendelkezésünkre állt, így hozzá is fogtunk.
Elsőnek egy ELAC 249.2-t tettünk a Phonar-ok helyére, ami árban nagyjából 30 százaléknyi többlettel rendelkezik. A megszólalás nagyon hasonló a Veritas hangjához, de a magasak finomabbak, részletesebbek. A középtartomány azonban a P8 NEXT esetében jobb volt, itt egy kissé „mattabbnak” tűnik az ének és a zongora hangja is. A mélyek hangsúlyosabbak és egységesebb hatást keltenek, mint tesztünk főszereplőjénél.
Ezt követően egy Sonus Faber Venere 2.5 következett, de mivel ez a doboz még igencsak a bejáratás elején járt, így gyorsan félre is tettük és a nagytestvér, Venere S típusra váltottunk. A Signature megszólalására a legjobb talán a „zeneibb” jelző, mivel a hangja több érzelmet, de kevesebb precizitást tartalmaz, mint német tesztalanyunké. A tér tágasabb, de kevésbé centiméter pontos a zenészek és az énekes elhelyezkedése, az egész produkció „folyékonyabb”, de ez érthető is, mivel a Venere S listaára jócskán meghaladja a P8 NEXT árcédulájára került összeget.
Puszta kíváncsiságból befogtunk még egy Focal Aria 926-ot is, mindössze csak összehasonlítási céllal, mivel az Aria árazása alig haladja meg a Phonar-ért kért összeg felét, így nem is valódi ellenfélként akartuk ringbe küldeni. A megszólalás alá is támasztotta előzetes várakozásunkat, mivel a 926 egész kellemes térrel, komoly mennyiségű alsó tartománnyal, de kevesebb részlettel és sokkal elnagyoltabb formában tolmácsolta a korábban meghallgatott produkciókat.
A szóló meghallgatás, majd az ezt követő próbálkozások végére érve kijelenthetjük, hogy a Phonar nem csak egy igen jónak nevezhető hangsugárzót rakott össze a P8 NEXT formájában, hanem nagyon jól tudta azt is, hogy azt hová pozicionálja és arra mekkora árcédulát tegyen.
AV-Magazin: AJÁNLOTT
A hibátlan összerakás, a minőségi hangszórók alkalmazása, az elegáns forma és a tekintélyes súly már a meghallgatás előtt is kellemes benyomást tettek ránk, amire végül a megszólalás tette fel a pontot. A hang kellemesen precíz, de a klasszikus „németes” jelző mégsem illik rá, mivel a pontosság mellett a zeneiség is nagy hangsúlyt kap a megszólalásban.
Az is kiderült azonban, hogy a P8 NEXT a szokásosnál is több törődést és figyelmet igényel, amit viszont meg is hálál. Ezért a jövőbeli tulajdonosoknak érdemes az elektronikák és a kábelezés megfelelő kiválasztására, továbbá az elhelyezésre a szokásosnál is több figyelmet fordítani, hogy a lehető legtöbbet hozzák ki dobozaikból.
Az egyetlen említhető apró negatívum talán az alsó tartomány kissé érdekes, néha külön utakon járó megszólalása lehetne, ami azonban amellett, hogy inkább érdekes, mint zavaró, mégsem valódi negatívum, mivel ha mindössze csak ennyi az ára ezeknek a pontos és feszes mélyeknek, akkor ezt még mi is simán bevállalnánk.
